Piacképes-e a doktori képzéseken megszerezhető tudás?
A hazai doktorandusz képzés nem illeszkedik megfelelően a versenyszféra munkaerő-piaci elvárásaihoz - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján olvasható kutatás eredményeiből. A PhD-fokozatot szerzettek többsége kutatói, oktatói területen tevékenykedik; a doktoranduszokat képző intézményeknek nincs kapcsolata és kommunikációs csatornája a munkaerő-piaci szférával.
A kutatás folytatásaként 2007-ben a kutatók a hazai PhD-képzés elmúlt egy évtizedének részletes áttekintésére vállalkoznak, különös tekintettel a képzés szabályozási és strukturális vonatkozásaira.
Doktoranduszok és a munkaerőpiac
A kutatás célja volt a doktoranduszok munkaerő-piaci pozícionálása, javítva ezzel a PhD-hallgatók és a munkaerőpiacon vezető cégek közötti kapcsolat elmélyítését és a doktoranduszokat oktató intézmények és a munkaerőpiacon részt vevő cégek közötti információáramlást. Az eddig a munka világától izoláltan elkülönülő doktori képzés, ami inkább az akadémiai területeken érvényesült, elengedhetetlen a magyar gazdasági fejődés fellendüléséhez és nemzetközi versenyképesség növekedéséhez.
A munkaerőpiac igényeihez kevéssé igazodó képzés a doktori címet megszerzőknél is probléma. Ennek legfőbb oka a kommunikáció és információáramlás hiánya a piac és az oktató intézmény illetve a hallgatók között.
Magyarország unióhoz való csatlakozása óta a magasan kvalifikált dolgozók külföldön helyezkednek el a jobb megélhetés biztos tudatában, ami az ország versenyképességének, felzárkózásának esélyeit csökkenti.
A képzés hasznosságának kommunikációja, a PhD-fokozatot szerzettek alkalmazása mind a cégeknek, mind a doktoranduszoknak érdekük, hiszen a cégek a kutatás és fejlesztés kapacitását és az innovációs tevékenységét növelhetik doktori címet szerzettekkel, a végzett kisdoktoroknak pedig jó, ha a végzettségüknek megfelelő munkakörben alkalmazzák őket. Mindez azonban a nemzetgazdaság stratégiai érdeke is egyben.
Túlnyomórészt elégedettek
A mélyinterjúval készített vizsgálat eredménye kimutatta, hogy a doktori képzésben részt vevők, végzettek kétharmada elégedett, szakmai előrejutás szempontjából mindenki pozitívan nyilatkozott, egzisztenciális érvényesülés szempontjából pedig háromnegyedüknek megérte a doktori képzés.
A jelenlegi munkahelyével, tevékenységével a megkérdezettek több mint háromnegyede elégedett, a doktori képzés nyújtotta előnyök több, mint hatvan százalékuknál érzékelhető volt.
A vizsgálatból kiderült az is, hogy a doktori képzésre jelentkezők fő motivációja a szakmai karrierépítés, melynek perspektívái még nem alakultak ki. Az akadémiai szférán kívüli munkaerőpiacon a PhD-fokozatot szerzők nem jelennek meg önálló munkaerő-piaci tényezőként. A kapcsolati tőke megszerzése elsősorban az oktatók segítségével alakul ki, az egyetemen kívüli kapcsolatépítés nem jelentős, a doktori képzést nyújtó intézmények kapcsolattartási, karrierépítési közreműködése nem kielégítő.
A kérdőíves vizsgálat eredményei
A megkérdezettek legfontosabb motivációja a doktori fokozat megszerzésére a szakmai érdeklődés volt, de fontosnak bizonyult a kutatási lehetőség, karrierlehetőség és a munkahelyi elvárás is.
Kevesen tartották fontosnak a külföldi ösztöndíj-lehetőségeket, az esetleges anyagi előnyöket és egyáltalán nem motiváló erő az egyetemi lét szubjektív és objektív előnye. A kutatásból kiderült, a PhD-fokozattal rendelkezők többsége alkalmazottként dolgozik, az alkalmazottak több mint fele egyetemen, további tíz-tíz százalékuk kutatóintézetben vagy főiskolán.
A megkérdezettek egyharmada elégedetlen jelenlegi munkahelyével, kimondottan elégedettek viszont a műszaki tudományok dolgozói, valamivel kevésbé, de elégedettek a társadalomtudomány területén dolgozók is.
Perspektíva
A jövőbeni terveket illetően a legtöbben az egyetemeken és kutatóintézetekben való elhelyezkedést látják a legesélyesebbnek. Az érintettek úgy látják, hogy leginkább a külföldi és hazai kutatóintézetek és egyetemek keresik a doktoráltakat álláshelyek betöltésekor, legkevésbé pedig a nonprofit és a piaci szféra.
edupress.hu
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Versenyjogi tanulmányi versenyt hirdet a visegrádi országokban a GVH 2 éve
- Havi 400 ezer forint ösztöndíjra pályázhatnak fiatal kutatók 3 éve
- Jókora a túljelentkezés a szabadalmakat ösztönző doktori programra 4 éve
- Vállalkozás- és gazdálkodástudományi doktori iskolát indít a BGE 5 éve
- Havi 100 ezer forint a doktoranduszoknak 5 éve
- Egységes oktatási nyilvántartás jön létre 5 éve
- Japánban képzi a doktoranduszokat a Magyar Suzuki 17 éve
- A doktori fokozat szerepe a karrierépítésben 17 éve