Pályakezdő fiatal üstökösök a hazai munkaerőpiacon (I.)
1469 végzős, nappali tagozatos diákot kérdeztek meg arról, hogyan vélekednek a munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeikről. Milyen munkakörülményeket, munkabéreket remélnek? Tudnak-e nyelveket és ez befolyásolja-e fizetési elvárásaikat? Milyen fizetést várnak némi munkatapasztalat után?
A megkérdezett alapsokaság 4 százaléka párhuzamosan tanult két vagy több felsőoktatási intézményben, további 2 százalékuk pedig már rendelkezett valamilyen diplomával a jobb munkaerő-piaci integráció reményében. A válaszadók 48 százaléka főiskolás státuszban válaszolt, 900 fő nő és 544 fő férfi arányban. A felmérés első érdekes pontja: az 56 felsőoktatási intézményben átlagosan 14 százalékponttal több a nők aránya, mint a férfiaké.
A válaszok összegzése azonban mindennél érdekesebb lelki hozzáállásról adott képet ami a fiatalok elhelyezkedési esélyeit
Az elvárt keresetek terén a legtöbb nő minimum 80-119.000 forintos jövedelmet igényelne kezdőként, míg a legtöbb férfi 120-159.000 forint feletti jövedelemnél hajlandó munkát vállalni. A felmérés összegzésénél a szervezők megemlítik ugyanakkor azt is, hogy "akadtak szép számban ennél lényegesen magasabb fizetési igényt kinyilvánítók is", ugyanakkor hozzáfűzték, hogy a fenti összegek "összességében reálisnak tűnnek".
A felmérés során arra is megpróbáltak választ keresni, hogy milyen összefüggés lehet annak hátterében, ha valaki a munkaerőpiacon elhelyezkedők között a 'jók', illetve a 'kevésbé jók' közé sorolja magát. Ennek vizsgálata során kimutatható volt, hogy semmilyen összefüggés nincs a jó tanulmányi eredmények és a magasabb jövedelmi elvárás és jobb elhelyezkedési esély között, sőt, előfordult, hogy némely vizsgált szegmensek esetén éppen fordított irányú összefüggést mutattak ki. Akik tehát 'stréberek' a főiskolán, egyetemen, leginkább borúsan látják/látták elhelyezkedési esélyeiket. Az összehasonlítás kedvéért: a legtöbben 3,5-3,999-es tanulmányi átlaggal válaszoltak, akik túlnyomórészt 240-279.000 forintos kezdő fizetést remélnek. Ehhez képest a 4,5-ös tanulmányi átlag feletti tanulók legtöbbje 80.000 és 119.000 forintos kezdő javadalmazásra számít.
A statisztikai összegzésben a további számításokra támaszkodva megállapították, hogy "tendenciaszerűnek tűnik, hogy átlagosan minél rosszabb egy hallgató tanulmányi eredménye, annál jobb fizetésre számít végzése után".
Nemek harca a csillagászati jövedelmekért
A felmérésben kitértek a nemek közötti fizetési elvárások összevetésére is. Ennek eredményeként kiderült, hogy a nők még mindig kevesebb fizetésre becsülik ugyanazt az elvégzett munkát, amit a férfiak. Míg a férfiak 120-nál alább nem hajlandóak elvállalni diplomásként egy adott munkakört, ugyanazt a hölgyek már 80-119 ezer forintért szívesen elvállalják.
Mindez annak ellenére nyert megállapítást, hogy a tanulmányi eredmények összevetésénél kiderült, hogy a nők sokkal jobb
Fizetési elvárások szakokként
Az átlagolt fizetési igényhez képest a kutatás során kimutatták, hogy az elvárt fizetési szintet nagyban befolyásolja az elvégzett kar. Így a legnagyobb pozitív irányú eltérés az átlagos fizetési igényhez az informatikusok körében mutatkozott, ők az átlagos elvárt javadalmazás 200 százalékát remélik jövőbeni pozíciójuk betöltése esetén. Őket követik a biomérnökök, a gépészmérnökök, a fizetős közgazdász szakos diákok. De 150 százalék feletti jövedelem-elvárásokkal állnak leendő karrierjük előtt a belügyi, a fogorvosi, közgazdász, képzőművész és programozó szakosok is.
Érdekesség, hogy a jogi szakot végzett hallgatók közül a budapesti jogász diplomát szerző fiatalok 120-130 százalékos elvárt jövedelemmel számolnak, míg az ugyanezen szakos debreceni diákok -40 százalékkal elmaradnak az összes tanuló által megcélzott átlagos fizetési szinttől.
A legrosszabb javadalmazással a lelkész végzettségű diákok számolnak, de hasonló munkaerő-piaci kilátásokra számítanak a zenész, pedagógus, egészségügyi és pszichológus végzettségűek is. Meghökkentő eredmény, hogy a nyelvész és az orvos végzettséget szerző diákok körében is legalább -30 százalékkal az átlagos felsőfokú végzettségű pályakezdő bérek alatti fizetésre számítanak a fiatalok.
Érdekes eredményt hozott a felmérés abban a tekintetben is, hogy a felmérésben részt vett állami és magánfinanszírozású képzésben részesülők élesen elkülönült jövedelmekre számítanak elhelyezkedésük során. A 84 százalékot kitevő állami képzésben részesülő tanulók a 80-119.000 forintos munkabér kategóriában jóval kevesebben vannak, mint a 16 százaléknyian részt vevő költségtérítéses képzésben tanulók. A tandíjat fizető hallgatók tanulmányi eredményei ugyanakkor sokkal rosszabbak mint az állami képzésben résztvevőké.
Gyakorlat teszi a pályakezdőt
A felsőoktatási tanulmányok alatti munkavégzés szempontjának vizsgálatakor kiderült, hogy a megkérdezettek 54 százaléka semmilyen munkát nem vállalt tanulmányai során, ennek ellenére sokkal többen kerültek ki közülük olyanok, akik jóval magasabb fizetést remélnek első munkahelyükön. A még soha semmilyen pozíciót, munkát nem vállaló diákok 71 százaléka remél 280.000 forintnál is magasabb munkabért elhelyezkedése után.
Tanulságos megfigyelni ugyanakkor, hogy évről évre egyre több a felsőoktatásba visszatérő, másod-, vagy többedik diplomáját szerző felnőtt is, mint ahogyan egyre több fiatal van, aki a tapasztalatszerzésre építve későbbre halasztja felsőoktatási tanulmányait. Erre utalt az az eredmény is, hogy a megkérdezett diákok 21 százaléka végzett munkát felsőoktatási tanulmányainak megkezdése előtt.
Mindazonáltal meghatározó eredménynek tekinthető, hogy összességében a 240-279.000 forintos javadalmazást elváró kategóriában a legnagyobb arányban a munkatapasztalattal már rendelkező diákok állnak.
Cikkünk hamarosan megjelenő második részében megtudhatják, hogy vajon jobb kvalitású szülői háttérrel szebb karriert remélnek-e a végzős diákok, mennyivel kérnek többet a jó nyelvtudású diákok a munkába álláskor, mennyi időt alatt tervezik, hogy megtalálják az elképzelt állást és mi befolyásolhatja az álláskeresésük időszakát.
Forrás: Berde Éva "A diplomázás előtt álló fiatalok pályaelképzelései, és a munkaügyi statisztikai adaok tényei alapján várható rövid távú tendenciák" című tanulmánya alapján
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk