Magyarország: gyenge állásvédelem, nagyfokú rugalmasság
A magyar munkaerőpiac a gyenge állásvédelem és a nagyfokú rugalmasság végletéhez áll közelebb - állítják az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete által most kiadott tanulmány szerzői . "A foglalkoztatáspolitika akkor lehet hatásos, ha a legsúlyosabb problémát: a munkavállalási korúak tartós inaktivitását veszi célba."
A bérrugalmasságra, a keresleti rugalmasságra, az alkalmazkodási költségekre és a munkahely- és munkaerő-mobilitásra vonatkozó adatok és kutatási eredmények nem kérdőjelezik meg az intézmények áttekintéséből levonható következtetéseket. A bérek reagálnak a piaci feltételek változására. A munkaerő-kereslet bérrugalmassága csökkent ugyan, de nem tekinthető alacsonynak európai összehasonlításban. Az alkalmazkodási költségek viszonylag alacsonyak. A munkaerő és a munkahely mobilitás kismértékben csökkent, de szintje nem tekinthető aggodalomra okot adóan alacsonynak. A kutatási eredmények nem utalnak arra, hogy a munkanélküli segélyek számottevő mértékben fékeznék az elhelyezkedést, eltekintve egyfajta 'kiváró magatartástól', melyet azonban rugalmasnak tekintett munkaerőpiacokon, a legszigorúbb segélyrendszerekben is megfigyeltek már.
Az áttekintett adatok mindazonáltal nem zárják ki, hogy néhány intézmény fékezi a gazdaság alkalmazkodóképességét, sőt, egyes esetekben a versenyfeltételek torzulására utalnak. Sem a végkielégítések, sem a szerződési formák esetében nem tudtuk megragadni ezek mobilitást fékező erejét, csupán a szelekciós hatásokat is magában hordozó végeredményről állnak rendelkezésre adatok. Abból, hogy egyes erősen koncentrált és egyben erős szakszervezetekkel rendelkező ágazatokban magasak a bérek és alacsony a munkaerő forgalom, piaci járadékok létezésére következtethetünk. A tanulmány csupán az említés szintjén foglakozik a költségvetési szektorral, ahol a munkahelyek védelme az átlagosnál sokkal erősebb és a bérhierarchia is merev.
Ennek ellenére állítható, hogy a magyar munkaerőpiac inkább a gyenge állásvédelem és a nagyfokú rugalmasság végletéhez áll közelebb mint az ellenkezőjéhez. Tekintve, hogy a munkanélkülivé válás esélye viszonylag alacsony, nem tűnik indokoltnak az állások erőteljesebb védelme a rugalmasság feláldozása árán. A rugalmasságot fokozó intézkedések még kevésbé látszanak hasznosnak és időszerűnek. A jó foglalkoztatáspolitikának véleményünk szerint két erényt kell felmutatnia: egyfelől türelmet, másfelől a támogatások, illetve korlátozások megfelelő célzását.
A nem foglalkoztatottak sajátos összetételét figyelembe véve arra számíthatunk, hogy a foglalkoztatási és participációs ráta beavatkozás nélkül is növekedni fog az előttünk álló években, gyorsabban, mint azt a demográfiai trendek alapján - és az öregségi nyugdíjkorhatár emelkedését is figyelembe véve - gondolnánk. Az inaktívak és munkanélküliek egy különösen nagy csoportja - melynek tagjai 1989-91-ben veszítették el az állásukat és azóta sem dolgoztak - ugyanis fokozatosan kiöregszik a munkavállalási korból.
A foglalkoztatáspolitika akkor lehet hatásos, ha a legsúlyosabb problémát: a munkavállalási korúak tartós (gyakran végeleges) inaktivitását veszi célba, és azokat az intézményeket veszi górcső alá, amelyek támogatják a munkaerőpiacról való kivonulást. Magyarország participációs rátája a legalacsonyabbak közé tartozik (a férfiak aktivitási rátája pedig a legalacsonyabb) az egész OECD-ben, ezen belül Európában. Ez aggasztó tény, melyet tovább súlyosbítanak az erős földrajzi, illetve iskolázottság szerinti egyenlőtlenségek.
A munkavállalási korú inaktivitás problémája több területen igényel cselekvést. Először, a keresési intenzitás növelése elősegíthető azzal, ha nagyobb teret kapnak a munkanélkülieknek szóló támogatások a piacról való kivonulást támogató intézményekkel (korhatár előtti nyugdíjazás, gyes) szemben. Kívánatos az aktívan állást keresők támogatása a munkát nem keresők szubvencioná lásával szemben, ami a munkanélküli ellátás mainál sokkal hatékonyabb ellenőrzését és célra irányítását tételezi fel. Végül, de nem utolsó sorban, fontos lenne mélyebben érteni az inaktivitás motívumait - az e téren keletkezett egyenlőtlenségek mérséklése sokkal fontosabbnak tűnik a szerzők szerint, mint hogy Magyarország megerősítse vezető helyét a kelet-európai "rugalmassági versenyben".
Nem valószínű, hogy a fent körvonalazott lépések komoly munkahelyteremtő hatással járnak rövid vagy közepes távon. A munkavállalási korú nem foglalkoztatottak igen nagy része viszonylag idős és/vagy nagyon régen hagyta el a munkaerőpiacot. Míg közülük csak kevesen fognak visszatérni a piacra, másokat az alacsony képzettség, a magas utazási költség vagy éppen a származásuk gátol a belépésben - olyan problémák, melyek összehangolt oktatáspolitikai, infrastruktúra-fejlesztési és anti-diszkriminációs politikával enyhíthetők. A szűk értelemben vett munkaerőpiaci szabályozás nem fogja akadályozni, hogy ezek az akciók sikerre vezessenek.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk