A tavaly ősszel Magyarországot is elérő válság hatása gyorsan érzékelhető volt a hazai foglalkoztatóknál. A 2008 novemberében a Personal Hungary Emberi Erőforrás Menedzsment Szakkiállításon a DGS GLOBAL RESEARCH és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közös standján két nap alatt 180 hazai szervezet vezetője és/vagy HR munkatársa által kitöltött minikutatásban az összesen több mint 100 ezer embert foglalkoztató szervezetek 10 százaléka jelezte mindössze, hogy nem érintett vagy nem foglalkozik a válsággal. Már akkor határozott kormányzati segítséget vártak, (mintegy 40 százalékuk adócsökkentést, 30 százalékuk egyéb köztehercsökkentést), de ugyanakkor igényként merült fel részükről a vezetők válságban történő megfelelő kommunikációjához szükséges tréningekhez, a létszámleépítések jogszerű megalapozását szolgáló munkajogi képzésekhez kellő támogatás is.

A jelenleg is zajló Válságkezelési Kutatás alapján az érintettek már kétszer akkora mértékben igénylik az állami beavatkozást. Több mint egyharmaduk jelezte eddig, hogy mivel várhatóan ezt követően fog leépítésre kényszerülni, szeretné azt jogszerűen megtenni, de ehhez képeztetnie kellene munkatársait, s ebben segítő jobbot vár az államtól.

Mindezek arra utalnak, hogy a vállalkozások, munkáltatók jelentős része a jól látható jelek ellenére sem készült fel, illetve nem tud önerőből felkészülni a recesszió leküzdésére. Tömegével mennek csődbe azért cégek, szüntethetik meg tevékenységüket vagy minimálisra redukálják azt - miként az elmúlt időszak történései is bizonyítják - mert a vezetők és a HR szakemberek többségének nincs tapasztalata a válságkezelés terén, nem rendelkeznek a megoldásra, a kilábalásra vonatkozó stratégiával. Ennek következményeként szembesülünk nap mint nap a tömegesen bejelentett kényszerű leépítések - mint az egyetlen ismert és alkalmazott válságkezelési eszköz - következtében robbanásszerűen megugró munkanélküliségre.

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy sokan szeretnék megőrizni mindenáron a szervezet működésének legfontosabb erőforrását, a versenyelőnyt jelentő tehetséges munkatársaikat. Ennek érdekében azonban arra kényszerülnek, hogy munkatársaik foglalkoztatási jogviszonyát átalakítsák atipikus módon. A legtöbben a részmunkaidő bevezetését, munkakör-megosztás tervezik, de a jó példákból kiindulva egyre többen fontolgatják a csökkentett idejű munkahét bevezetését is.

Ezeket a jó példákat szeretné több szervezet összefogására és támogatására alapozva (Joint Venture Szövetség, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyar Outsourcing Szövetség, Menedzserek Országos Szövetsége) 37 neves vállalatvezetőt, HR igazgatót és felsőoktatási szakembert sikerült megnyerve egy rendhagyó konferencia bemutatni.. A DGS GLOBAL RESEARCH, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szervezésében megvalósuló VÁLSÁGKEZELÉSI KONFERENCIA: MIT TEHET A VEZETŐ ÉS A HR-ES RECESSZIÓBAN? című rendezvény deklarált célja, hogy a rangos szakemberek - saját tapasztalataikra alapozva, azt bemutatva - alternatív lehetőségekkel ismertessék meg a recesszió által érintetteket arra vonatkozóan, hogyan és milyen módon előzhetik meg az elbocsátásokat, miként kommunikáljanak munkatársaikkal a válsághelyzetben. Ugyancsak szó esik majd arról, hogy végső esetben miként csökkentsék a negatív hatásait a leépítésnek, milyen outplacement eszközöket alkalmazhatnak. A konferenciára február 4-én kerül sor.