Dúl a harc a diákmunkásokért
Rejtett munkaerő-kölcsönzéssel vádolta meg egy, a hetekben nyilvánosságra hozott tanulmány a diákszövetkezeteket. A kritizált szervezetek viszont úgy látják, a diákokra éhes munkaerő-kölcsönzők próbálják "aljas módon" eltörölni őket, most a nyilvánosság bevonásával.
A tanulmányt ezen túlmenően főként a diákmunkával kapcsolatos jogsérelmekre hegyezték ki, a felmérés szerint például a középiskolások 40 százaléka, a főiskolai, egyetemi hallgatóknak pedig a 45 százaléka tapasztalt szerződésszegésből eredő jogsértéseket (pl. késett a fizetés egy hónapot vagy kevesebbet kaptak az ígértnél). A munkaidő terén sem volt jobb a helyzet, a középiskolások a maximális heti 20 óra helyett átlagosan 27-et robotoltak, a budapesti fiúkról nem is szólva, náluk ez az időmennyiség ugyanis heti 37 órára dagadt. Büntetésben a felsőoktatásban lévők csupán 9 százaléka részesült, bár mindannyian jelezték, hogy ugyan jogosnak érezték a levonást, mértékét túlzónak találták.
A fejezetért felelős Jakab Tamás kutató továbbá kifogásolja, hogy munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban nem részesülnek a diákok, holott azt kötelező lenne megtartani, és hogy egynémely munkaköri leírás meglehetősen felületes. A regisztrációs díjról és a szövetkezeti járulékról szintén nem tudni, milyen célt szolgálnak, ezekből ugyanis nem derül ki, hogyan lesz valaki a szövetkezet tagja, illetve milyen módon gyakorolhatja jogait.
A tanulmány kitér arra is, hogy a diákmunkások többsége tulajdonképpen az egyetlen lehetőség lévén fordult az iskolaszövetkezetekhez, nem ismerik ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunkát, sőt még az alkalmi munka vagy a munkaerő-kölcsönzés intézményét sem. Ez utóbbira külön hangsúlyt fektet a kutató, mivel véleménye szerint nagyobb jogbiztonságot és rendezettebb munkakörülményeket biztosítanának a diákoknak. Amennyiben a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetek átfogó kommunikációs hadjáratot folytatnának, sokat lehetne javítani a diákok munkakörülményein.
Éles riposzt a diákszövetkezetektől
A Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Diákész) szerint viszont újra a "diákokra éhes" munkaerő-kölcsönzők mesterkedései vannak a háttérben, akik már hat éve próbálják megtörni az iskolaszövetkezetek egyeduralmát. A jó és a gonosz örök párharca most e tanulmányban öltött testet, mivel ha valóban a jó szándék vezérelte volna a kutatót, a diákszövetkezetekkel vette volna fel a kapcsolatot, s nem a nyilvánossággal - nyilatkozta a HR Portalnak Simon Balázs, a Diákész főtitkára.
Szerinte egyébként sem alkalmas a tanulmány a párbeszédre, mivel pusztán 200 diák, illetve hallgató véleményét tükrözi, ami a 120-130 ezer fős összlétszámhoz képest meglehetősen elenyésző minta. Arról nem is beszélve, hogy maga a tanulmány gerincét adó kérdőív alapján nem vonhatók le semmilyen rejtett munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó következtetések, mert ilyesféle kérdések nem is szerepeltek benne. A munkaszerződés kötése pedig nemcsak bevett gyakorlat, hanem törvényi előírás is, elvégre miből másból tudhatná meg a diák kötelezettségeit, illetve jogait. Ráadásul a közvetítés még így sem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, mert - mint ahogy Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketingvezetője elmondta - a diákmunka során a munkáltatói és utasítási jogokkal az iskolaszövetkezet rendelkezik, azokat nem adja át a megrendelőnek, márpedig ez a munkaerő-kölcsönzés lényege.
Az olyan megállapítások, mint hogy a foglalkoztatott egyetemisták 45 százalékának volt szerződéses jogviszony megsértésével kapcsolatban élménye, a főtitkár szerint egyáltalán nem kirívó adat, más foglalkoztatási formákban, például munkaerő-kölcsönzésnél is, jóval nagyobb arányban történnek jogsértések - amiket egyébként, ha előfordulnak, egyszerűen be kell jelenteni a munkaügyi felügyelőségnél. A fizetéskésések 20 százalékos aránya megint csak túlzás, csupán néhány esetben fordul elő ilyesmi, akkor is inkább a bankszámlaszám pontatlan megadásából.
Simon Balázs értelmezhetetlennek tartja továbbá a "szerződésben foglaltaktól eltérő munkát" végzők 10 százalékos arányát is, hiszen a diákmunkát nem kötelező elvállalnia a diáknak, az előzetes telefonos egyeztetés során - nem megfelelő munkakör vagy akár időpont okán - bármikor lemondhatja azt. (A diákszövetkezetek saját felmérése szerint egyébként a diákmunkások 80-85 százaléka elégedett a szövetkezetek tevékenységével.)
A Diákész főtitkára rejtélyesnek tartja azt is, a tanulmány miért tér ki arra, hogy a diákmunkások 90 százaléka szerint a szövetkezet által kínált munkaköröknek semmi közük nem volt a főiskolán, egyetemen folytatott tanulmányaikhoz. A diákmunka ugyanis nem a pályakezdéshez szükséges tapasztalatszerzést szolgálja (az a szakmai gyakorlat célja), csupán a munkahelyi szocializációra teremt lehetőséget, hogy a diák megtapasztalja, milyen kötött munkarendben, felettesek, kollégák közt dolgozni. Az elhelyezkedési esélyeket ráadásul így is nagyban növeli, hiszen a cégek inkább felvesznek egy láthatóan dolgozni hajlandó, ambiciózus fiatalt, mint egy tapasztalattal nem rendelkező zöldfülűt.
A tanulmány végkicsengése különösen kiverte a biztosítékot a diákszövetkezeteknél, szerintük ugyanis meglehetősen álságos dolog azt állítani, hogy a munkaerő-kölcsönzés nagyobb jogbiztonságot és rendezettebb munkakörülményeket biztosítana a diákoknak. Elvégre a diákmunka éppen a rugalmasságról szól: ha egy partnercég nagyobb forgalomra számítva úgy ítéli meg, hogy extra munkaerőre van szüksége, akár pár órás időtartamra, könnyedén a rendelkezésére bocsátják a megfelelő mennyiségű diákmunkást. Munkaerő-kölcsönzéssel viszont ezt lehetetlen volna megoldani, különösen ilyen olcsón, az iskolaszövetkezeti diákmunka ugyanis - a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot leszámítva - szinte járulékmentes. Az iskolaszövetkezetek továbbá mindent megtesznek azért, hogy a diákoknak normális feltételeket biztosítsanak (éppen ezért a MŰISZ például jelzésértékűnek veszi a negatív felhangokat), hiszen elemi érdekük, hogy a későbbiekben is hozzájuk forduljanak. Mindazonáltal szívesen fogadnának egy ilyen felmérést a munkaerő-kölcsönző cégekről is.
Paraszt Imre, HR Portal
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
60 ezer látogatóval minden rekordot megdöntött a januári Educatio oktatási kiállításon résztvevők száma. A vágyott diploma azonban rengetegbe... Teljes cikk
Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy... Teljes cikk
A Z-generáció az első olyan nemzedék, amelyik nem ismeri az internet előtti világot. A korszakváltó korosztály világlátása, és életcéljai is sok... Teljes cikk
- Így lesz minőségi munkaerő: üzleti fórum német cégekkel Debrecenben 3 hete
- Itt a legnagyobb diákmunka-közvetítők listája 3 hete
- Egységben az erő: így enyhíti a munkaerőhiányt és csökkenti az agyelszívást három ország 3 hete
- Orbán Viktor: Minden erőt arra kell összpontosítani, hogy az embereket meggyőzzék, van értelme dolgozni 3 hete
- Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár 4 hete
- Megjelent a szabályozás - Ezeket a foglalkozásokat nem űzheti a vendégmunkások egy része 1 hónapja
- Munka kisgyermek mellett: miért előnyös a kismama-szövetkezet? 1 hónapja
- Íme a kormány terve a 300 ezer főnyi munkaerőpiaci tartalék mozgósítására 1 hónapja
- Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába? 1 hónapja
- Elfogyott a magyar munkaerő? Főszerepben a toborzás! 1 hónapja
- Itt a titkos munkaerő-tartalék: mit tudnak a nyugdíjasok? 2 hónapja