kapubanner for mobile
Megjelent: 17 éve

Trendek és lehetőségek az ösztönzésmenedzsmentben

Amióta piacra termelünk, fontos a hatékony működés; a vállalatirányítók pedig hamar felismerték, hogy az emberi tényező jobb teljesítményre sarkallása komoly pénzeket takarít meg a kincstárban, ráadásul valós versenyelőny forrás is. A ma munkavállalója ugyanakkor szereti kézben tartani sorsát. Hogyan ösztönözzünk jól?

Az ösztönzés jelentőségének tudatosítása az 1940-es évek végétől követhető. Az első javadalmazás-menedzsment törekvés a gazdasági, racionális ember-felfogásból indult ki, vagyis abból, hogy az ember igyekszik jövedelmét maximalizálni, ennek megfelelően a termelés maximalizálása egyenesen arányos a jövedelem maximalizálásával. Ezt a gondolatot hamar kiegészítette a szociális motiváció jelentősége (Mayo, 1949), majd a nagy elismerést kivívott szükségelméletek (Maslow, 1954 és Herzberg, 1966), míg ezeket a szempontokat továbbgondolva Thierry, a 90-es években azt a következtetést vonta le, hogy a munkavállaló elégedettségérzete a kihívásokkal teli munkában keresendő.

Innen már csak egy lépés, hogy a figyelem áttolódott a munkaköri jellemzőkre. És igazán összetett ettől lett az ösztönzésmenedzsment. Az ugyanis, hogy egy munkakör kinek-kinek motiváló vagy monoton, egyszerre függ külső és belső tényezőktől, a célkitűzésektől és elvárásoktól, végső soron pedig az erőfeszítés és a javadalmazás kapcsolatától, ami az ösztönző hatást közvetlenül hivatott kifejteni. A sokféle elv és gyakorlat, korunk divatjának megfelelően, ma egyszerre vannak jelen.

A hatékony ösztönzésmenedzsment segít a munkavállalókat magasabb teljesítmény felé irányítani

A jól megválasztott ösztönzési, javadalmazási rendszer a megfelelő munkavállalót vonzza, a megfelelő viselkedést váltja ki, és segít megtartani az értékes embereket. Emellett biztosítja a bérköltségek kontrollját az üzleti kultúrához és célokhoz illeszkedően. Itt is igaz, hogy nem lehet úgy kialakítani és bevezetni optimalizált ösztönzési rendszert, ha nem értjük világosan, hová szeretnénk eljutni általa. A mögöttes okokat arra vonatkozóan, hogy hol milyen rendszert érdemes alkalmazni, nem lehet standardizálni. Egy viszont biztos: a vállalatok nyereség része csökken, az árbevétel egyre kisebb arányát tudják tehát ösztönző béremelésre fordítani, ezáltal megnő annak a jelentősége, hogy ügyesen használjuk a kínálkozó rendszerek lehetőségeit.

A legegyszerűbb csoportosítás szerint két alapvető ösztönzésrendszer-elvet különböztetünk meg.

A munkakör alapú rendszer a munkakör értékét díjazza. Két nagyon fontos célt teljesít: egyfelől megteremt egy munkakörökre alkalmazható, szervezeten belül érvényes méltányossági rendszert, másfelől pedig az összehasonlíthatóságot a külső piaci szereplőkkel.
A munkavállaló számára ez egy átlátható rendszer, amelyben megfelelő fejlődési lépéseket megtéve kiszámítható az előre jutása. Mivel azonban az egyéni teljesítményt a rendszer kevésbé képes jutalmazni, a munkavállaló nem közvetlenül motivált a nagyobb produktivitásban. Strukturális adottságai miatt a munkakör alapú ösztönzési rendszer a stabil technológiával és állandó munkakörökkel működő vállalatokra alkalmazható előnyösen.

Az egyén alapú rendszer kiindulópontjai: adottságok, képességek, tudás és teljesítmény
Első ránézésre is az előző inverze ez a rendszer, aminek elsődleges célja, hogy az egyéni teljesítmény fokozásán keresztül érjen el a vállalat nagyobb hatékonyságot. A jó és jobb egyéni teljesítmény sokféleképpen értelmezhető; léteznek a szenioritást, a kompetenciát és a teljesítményt díjazó rendszerek. Bármelyik elvet is választva, az egyén alapú ösztönzési rendszer olyan vállalattípusnál előnyös, ahol gyorsan változó környezetben van szükség magas képzettségű munkatársakra. Általában az ilyen típusú vállalatra jellemző a lapos szervezeti struktúra, vagyis az előrejutás nem a hierarchiában, inkább tudásgyarapodásban és elismertségben valósul meg.

Hazai trendek

Magyarországon az elmúlt 15 évben két vonulat figyelhető meg számol be tanácsadói tapasztalata és a Watson Wyatt Data Services fizetésfelmérései alapján Kerti Piroska ösztönzésmenedzsment szakértő. A multinacionális cégek hazai leányvállalatainál az anyacég rendszerének lokalizációja működik, ami többnyire munkakör alapú rendszer, lehetővé téve a cégcsoporton belüli összehasonlíthatóságot. Ezeknél a rendszereknél a munkakörök munkaerőpiaci és a belső szervezeti értékrendben elfoglalt helye az irányadó. A teljesítmény itt másodlagos jelentőségű. Egyik legnagyobb előnye, a külső munkaerőpiaci benchmarking alkalmazásánál azonban figyelembe kell venni, hogy ugyanaz a munkakör, a cég alaptevékenységétől függően más szinten helyezkedhet el például a könyvelő egy könyvvizsgáló cégnél magasabb rangú, mint egy termelő vállalatnál.

Az eredetileg magyar tulajdonban lévő vállalatoknál a versenyszférára jól-rosszul, de mindenképpen a magyar munkakultúra szerint átalakított ösztönzési rendszerek működnek. Legelterjedtebb még mindig a munkakör plusz szenioritás elv, amit ugyan teljesítmény alapúnak hívnak, de hát nem az. Többnyire a szervezet belső hierarchiája szabja meg az egyén helyét a bérstruktúrában; a munkaerőpiac annyiban fejt ki hatást, hogy elszakadni teljesen nem lehet tőle különösen néhány szárnyaló (pl. IT) munkakörre igaz ez. Megjegyzendő, hogy a béralkunak itt nagy szerepe van.

A hazai gazdaság jelenlegi állapota az egyén alapú rendszerek felé tolja el a fókuszt. A gazdaság szereplői, túlhaladva az elindulás és növekedés fázisait, többnyire mind az érett szakaszba léptek, a piac megtelt, tehát lényegessé vált a bérköltségek leszorítása, a fizetések differenciálása.

Kompetencia vs teljesítményalapú rendszer

Objektíven a teljesítményalapú rendszerekkel lehet differenciálni. Előfeltétel, hogy a munkavállalók között érzékelhető és mérhető teljesítménykülönbség legyen. A rendszer velejáró nehézségei: ha nincs igazán nagy különbség a munkavállalók teljesítménye között, vagy ha ez megvan, ám a bérnek csak jelentéktelen részét teszi ki a differenciált összeg, vagyis nem ösztönöz.

A rendszer sikere vagy kudarca néhány személyes emberi tényezőn is múlik. A teljesítés viszonyításához szabott egyéni, csoport vagy szervezeti célkitűzések bármilyen (termelési, készségbeli, értékesítési, stb.) szemponton alapulhatnak, ha azt a munkavállaló ismeri és tudja, hogy azok elérése az egyéni növekedésével jár együtt. A jó (értsd: kellően motiváló) teljesítménycélok meghatározása többek szerint inkább művészet, mint tudomány. A menedzsment szakirodalom egy könnyed felfogású iránymutatása azt mondja: ha a kitűzött pénzösszeg 100%-át odaadtuk, akkor a program túl könnyű, míg a nulla elérési szint igen feszített cél-koncepcióra utal. Általában a 75-80 százalékos elérési szint jelzi a kiegyensúlyozott kihívást és motivációt. Végül a működtetés előfeltétele az értékelők támogató hozzáállása és felkészítése.

A jövőben a kompetencia alapú rendszerek előtérbe kerülésével számolhatunk. A vállalatok szerveződése a lazuló szerkezetek, a projektalapú szerveződés felé mozdult el. Bizonyos iparágakban például tanácsadás vagy informatika már ma is jól működik ez az ösztönzési rendszer, ami a munkavállaló potenciálját díjazza. Rendkívül ösztönző mindaddig, amíg a munkavállaló érzékeli, hogy megfelelően elismerik képességeit. De emberi és gazdaságossági oldalról is problémás, ha nem nyílik mód a képességek kiaknázására. Akkor működik jól a rendszer, ha a vállalat kellő rugalmassággal követi a szervezeti felépítés és tevékenység változásait; azaz folyamatosan a kívánt szakértelemre fókuszál, ahhoz illeszti a képzési és javadalmazási intézkedéseket.

A hazánkban nemrég gyökeret vert shared service és banki ügyfélszolgálati központok új kihívások elé állítják az ösztönzési szakembereket. Kevés még az arra vonatkozó tapasztalat, hogy mivel tudja a vállalat magához vonzani, jó munkavégzésre ösztönözni és megtartani az egyelőre szintén ritka képességekkel bíró munkavállalói kört. Valószínűleg itt is a kompetenciákból kiinduló ösztönzés működőképes. Az induló fázis kihívása: megtalálni a díjazandó szempontokat képességek, végzettség, felelősségvállalás és jelentési szint, stb. terén.

Kerti Piroska hangsúlyozza, hogy az egyéni teljesítmény és hozzájárulás elismerése kulcstényező a piaci versenyben. Sok éves tanácsadói tapasztalattal arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő ösztönző rendszer a stratégiához illeszkedően, a célok tisztázása után, egy támogató vállalati kultúrában alakítható ki. A működtetés során elengedhetetlen a világos kommunikáció és a folyamatos utógondozás.

Petrány Viktória, HR Portal

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót?

Nincsenek könnyű helyzetben manapság az X generációs (jellemzően 1960 és 1979 között született) munkavállalók. Könnyen kerülhetnek... Teljes cikk

Az év eleje a felmondások ideje?

Az év elején történő felmondások aránya bár változó lehet, azonban sok cégnél ebben az időszakban, az év végi bónuszok kifizetését követően... Teljes cikk

Menni vagy maradni? Váltási dilemmák év elején

Hiába gondolkodik a munkavállalók közel fele munkahelyváltáson, Szemán Zoltán karrier-tanácsadó szerint ez inkább a vágyat fejezi ki, nem a... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek