Az első benyomás csapdái

Az emberekről többnyire azt gondoljuk, hogy önmaguk valóságában megfigyelhetők, megismerhetők és benyomásaink kialakításánál ezt tesszük: megismerjük a megismerhetőt. Általában úgy hisszük, hogy az ilyen megfigyelések alapján kellően pontos mértékben értjük meg és ítéljük meg embertársainkat. Nem is gondolunk arra, mennyi minden hatással van a benyomás alakítás folyamatára, és hogy igen gyakran a másik személyről kialakított első véleményünk nem is annyira tőle, sokkal inkább a bennünket befolyásoló, a ránk ható tényezőktől függ. És bár megfigyeléseink az esetek jelentős részében meglehetősen pontosak, időről időre mégis azt tapasztalhatjuk, hogy igencsak melléfogunk mások megítélésében.

Mivel magyarázható ez az ellentmondás? Mi az oka, hogy másokat illetően egyes esetekben helyes, más esetekben téves megállapításokat teszünk? Ezekre a kérdésekre kapunk választ, ha megvizsgáljuk, hogyan alakítjuk ki benyomásainkat, mely tényezők befolyásolják, esetleg torzíthatják helytállóságát.

Az első benyomás kialakításánál először is az emberek kinézetére és tetteire hagyatkozunk. Azért van ez így, mivel általában úgy hisszük, hogy a fizikai megjelenés, a testbeszéd, a viselkedés egy adott személy jellemvonásait tükrözik.

Az előbbiek közül általában az emberek kinézete az első és nem egyszer az egyetlen forrásunk arra, hogy milyenek lehetnek ők. Ha úgy hisszük, hogy a külső megítélésénél kizárólag a saját magunk által látottakra hagyatkozunk, tévedünk. Benyomásunk kialakításánál gyakran követjük az egyes fizikai megjelenéshez általánosan elfogadottan kapcsolódó jellemzőket. Például: vörös hajú - tüzes, temperamentumos; szemüveges - okos, intellektuális; szép arcú - jó, kedves, szeretetreméltó. A vonzó külső különösen nagy jelentőséggel bír. Az emberek általános jelleggel alkalmazzák benyomásuk kialakításában az "ami szép, az jó" elvet. És bár egyáltalán nem biztos, hogy a fizikai megjelenés és a hozzájuk általánosan kapcsolt jellemzők helytállóak, ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy támaszkodjunk rájuk, ha egy idegennel találkozunk.

Kutatások szerint a vonzó külsejű pályázót nagyobb valószínűséggel alkalmazzák (Cash és Kilcullen, 1985), egy másik kutatás szerint a 185 centiméternél magasabb férfiak átlagosan 10 százalékkal magasabb fizetést kaptak, mint a 180 centiméternél alacsonyabbak (Knapp, 1978). Egy vizsgálat szerint a vonzóbb férfit magasabbra értékelték képesség tekintetében, mint az előnytelen külsejűt, ennek az ellenkezője volt azonban az eredmény nők esetében (Heilman és Stopeck,1985).

Az első benyomás kialakításának következő forrása a nem verbális kommunikációból eredő hatások: arckifejezés, szemkontaktus, testbeszéd. Lehetséges, hogy nem vagyunk tudatában, de ebben az esetben is hatnak ránk az általánosan elfogadott értékelések: jobban kedveljük azokat, akik a testükkel felénk fordulnak, a szemünkbe néznek vagy bólogatnak, amikor beszélünk. Azokat, akik gyakran alakítanak ki szemkontaktust jellemzően becsületesnek, egyenesnek, barátságosnak, rokonszenvesnek ítéljük. Mindezekkel a megítélésekkel általánosan élünk - függetlenül attól, hogy a nem verbális kommunikáció és a hozzájuk kapcsolt jellemzők az adott személynél helytállóak-e.

A benyomás kialakításának harmadik, ugyanakkor legfontosabb forrása a másik személy viselkedése. Sok viselkedésmód szorosan kapcsolódik valamilyen személyiség jellemzőhöz, ezért azokból valóban kellően pontos képet alakíthatunk ki a másik személyre vonatkozóan. Például: aki szabadidejében, kórházakban rendszeresen önkéntes munkát végez - gondoskodó, emberbarát.

Tudnunk kell azonban - legyen szó akár fizikai megjelenésről, akár viselkedésről - hogy számunkra nagyobb valószínűséggel azok a jellemzők a szembetűnőek, azok ragadják meg figyelmünket és uralják a benyomásainkat, amelyek elütnek a környezettől, az adott helyzetben kiugróak. Benyomásunk ugyanarról a személyről különböző szituációkban eltérő lehet, mivel ugyanaz a fizikai megjelenés vagy viselkedés egyik szituációban kiugró, a másikban nem. Például: öltöny az üzleti megbeszélésen - udvarias, ismeri az üzleti etikettet, megadja a tiszteletet partnerének, öltöny a baráti találkozón - kissé merev, konzervatív, esetleg felvág a pozíciójára.

Akár általánosan elfogadott megítéléseket alkalmazva, akár kiugró jelleget figyelembe véve - végső soron a fizikai megjelenést, a nem verbális kommunikációt, a viselkedést mi magunk tesszük jelentéssel telivé. Ezeket a külső jegyeket mindannyian saját hiteinken, értékeinken, szemléletmódunkon átszűrve értelmezzük. Mivel mindannyian egyediek vagyunk ezek tekintetében, ugyanazt látva - önmagunk okán - különböző benyomás alakulhat ki bennünk. Valójában mi döntjük el, mi értelmezzük, hogy a látottak mit jelentenek.

Segít nekünk ebben az a tudásunk, mely összekapcsol külső jegyeket és belső jellemzőket. Ezek az összekapcsolások lehetnek egyértelműek, mint pl. lopás - becstelenség. Ha az ilyen összekapcsolások valamelyik eleme eszünkbe jut, vagy valamilyen élmény, helyzet hatására felidézésre kerül, általában eszünkbe jut a másik is. Mivel ilyen összekapcsolások léteznek a fejünkben, ezért egyes külső jegyek könnyebben értelmezhetők, mint mások.

Vannak azonban olyan külső jegyek (fizikai megjelenés, nem verbális kommunikáció, viselkedés), amelyeknek az értelmezése, jelentése nem mindig ilyen világos. Ilyenkor gyakran az adott pillanatban eszünkbe jutó ismeretek, értelmezési lehetőségek alapján döntünk. De mi befolyásolja, hogy milyen ismeret, értelmezési lehetőség jut eszünkbe?

Ilyen befolyásoló tényezők lehetnek például az elvárások: ha várjuk valaminek a bekövetkeztét, akkor ez az előzetes várakozás befolyásolja, hogyan fogjuk értelmezni a látottakat, történteket. Pl. ha valakiről előzetesen azt az információt kapjuk, hogy melegszívű, barátságos, valószínűleg inkább így fogjuk látni és más tekintetben is pozitívabbnak értékeljük, mintha előzetesen azt tudjuk róla, hogy hűvös, zárkózott. Függetlenül attól, hogy az adott személy valójában milyen.

Gyakran azonban nemcsak azt látjuk, amire számítunk, hanem amit látni akarunk, látni szeretnénk. Egyszerűen a vágyott cél is elegendő ahhoz, hogy mások megítélésére hatással legyen. Pl. azok az emberek, akik együttműködni szeretnének, mások viselkedését is inkább együttműködőként értelmezik.

Befolyásolja a másokról, egy helyzetről kialakított benyomásunkat a saját hangulatunk is. Boldogabb és vidámabb hangulatban lévő emberek minden viselkedést pozitívabban értékelnek. Az értekezleten résztvevők aktívabbak voltak, az üzleti partner megbízhatóbbnak mutatkozott, ha vidámabb hangulatban vagyunk. Érdemes figyelembe venni: a pozitív hangulat befolyásoló hatása igen erős.

Ugyanígy befolyásolja benyomás alakításunkat az a tény is, hogy mit tudunk egy adott szituációról. Más és más benyomást alakítunk ki ugyanarról a személyről, ha eltérő információk állnak az adott szituációról rendelkezésre. Ezért lényeges, hogy véleményformálás előtt igyekezzünk a helyzetet pontosan megismerni, illetve véleménykülönbség esetén tisztázni, ki milyen információk ismeretében alakította ki álláspontját.

Befolyásolhatja egy másik személy magatartásának értelmezését bármi - akár véletlen esemény is - ami bennünk felidéz egy fogalmat. Pl. ha kellemetlen, agresszív megnyilvánulást tapasztaltunk munkába menet - még ha nem is mi voltunk a szenvedő alanyai - befolyásolhatja, hogyan értelmezzük pl. egy munkatársunk megjegyzését. Ha az nem teljesen egyértelmű és nyilvánvaló, inkább fogjuk ellenségesnek, rosszindulatúnak értelmezni. Mindössze azért, mert tanúi voltunk egy kellemetlen, arrogáns jelenetnek.

Végezetül ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy ami számunkra fontos érték pl. a felkészültség, az együttműködési készség vagy bármely más jellemző, azt sokkal könnyebben felismerjük és megjegyezzük mások jellemzésénél is. Míg más vonásokra nem figyelünk annyira, nem jegyezzük meg. Minél gyakrabban használunk egy fogalmat, annál valószínűbb, hogy máskor is eszünkbe jut. Ez végső soron azt is eredményezheti, hogy csak egy szempontból értelmezzük a világot.

Fontos tehát annak tudatában lennünk, hogy ugyanaz a fizikai megjelenés, nem verbális kommunikáció és viselkedés többféle következtetést hívhat életre még ugyanannál a személynél is, attól függően, hogy milyen tényezők befolyásolták a megfigyelőt. Benyomásaink kialakításánál ezért célszerű önvizsgálatot tartani a bennünket befolyásoló, benyomásaink megfelelőségét torzító tényezők feltárása érdekében.

Kelló Éva
executive & business coach